P á r l a t v e z e t é s

pálinkatúra az otthonodban

Mi kerül ennyibe egy vadgyümölcs pálinkáján?

Az a csúnya matek beférkőzött a pálinkák világába is. Milyen pici az üveg és mégis milyen nagy az a szám a cédulán… Vajon milyen gonosz képlet alapján számolják ki a végső árát egy magától termő, az erdőben bárki által leszedhető vadgyümölcs pálinkájának?

Mi alapján döntesz, amikor pálinkát vásárolsz? A főzde neve dönt, vagy inkább az ital ára? Csak kedvenc gyümölcseidből választasz, vagy bátor kísérletezgetőként mindig kipróbálod az újdonságokat? Lágy, selymes ízek, vagy markánsan karakteres zamatok a nyerők nálad? Még bőven lennének kérdéseim, de tisztában vagyok vele, hogy minden ízlés más és más, nem mindenki részesíti ugyanazt előnyben. Viszont a különböző felmérések alapján látványosan kiugrik, hogy igencsak fontos a mindennapokban, hogy mennyibe kerül egy palack pálinka. Persze nem mindegy, hogy házibuliba, ajándékba, vagy reprezentációs célokra vásárolunk belőle. Ahol presztízst is kell képviselni, magasabbak a vásárlásra szánt összegek. Tudom, nem meglepő, hiszen ugyanezt mondhatjuk el egy üveg borról, pezsgőről, vagy akár egy filofaxról is ebben az esetben. Viszont vannak olyan pálinkák, amelyeket mindegy milyen célra vásárolsz, mindig csak magasabb árfekvésben találod meg őket. Ilyenek a vadgyümölcsökből készült pálinkák is. De miért?

 

palinkaerme.jpgPálinkatantusz, jó is lenne...

 

Alapanyag, feldolgozás, kihozatal, palackozás, szállítás, jövedéki adó, áfa, Neta. Ezért. Na most jól megmondtam a tutit… A fentiek természetesen minden pálinkára ugyanúgy igazak, nincs kivétel. Akkor mi a különbség, kérdezed jogosan. A költségek aránya más a vadgyümölcsöknél, de csak az első három pont esetében. Alapanyag, feldolgozás, kihozatal. Itt érdemes jobban körülnézni, itt találod az árcédula gyors hízásának okát.

 

Ha már gyakorlott pálinkafőző, vagy főzető vagy, akkor már biztosan szembetalálkoztál a leggyakoribb alapproblémával, a kiváló minőségű gyümölcs beszerzésének nehézségével. Miért lenne nehéz? Rengeteg gyümölcstermesztő van, válogatni lehetne közöttük. Ez így van. De.

Még a mai napig is létező probléma, hogy amikor elhangzik az a mondat, hogy „pálinkához kellene a gyümölcs”, akkor szinte borítékolható a válasz, miszerint „a hullottakat, csak a jövő héten szedjük fel”.

Hála az égnek és a minőséget is szem előtt tartó termesztőknek, ezen a fronton már azért van elmozdulás. Igényes pálinkás, igényes termesztő. Win-win helyzet, melyben a fogyasztó is jól jár a lánc legvégén. Viszont ennek ára van, nem is kevés. Mivel étkezési, első osztályú gyümölcsöt használunk fel, az árak is feljebb mozdulnak. El kell fogadnunk, a termesztőnek is pénzbe kerül az a gondoskodás, ami által minőségi gyümölcs kerül az asztalra, vagy éppen a cefrébe.

 

Kanyarodjunk vissza a vadgyümölcsökhöz. Itt nincs termesztő, aki gyomtalanítana, vagy permetezne. Nincs aki gondos sorokba rendezné, metszené a fákat, cserjéket, nincs aki öntözne a száraz időszakokban. Szóval akkor mit is fizetünk meg a vadon termett gyümölcs árában?

 

boroka.jpgKiskunsági Nemzeti Park borókái

 

Szó, mi szó, mégis elég sok mindent. A vadon termő gyümölcsöket fellelni nem is olyan egyszerű. Ismerni kell az adott erdős, csalitos részt ahol érdemes keresni a termést. Felesleges vakon végigtúrázni a hegygerincen, hogy majd úgyis találunk valahol, valamit… Az viszont borítékolható, hogy a legtöbb ilyen terület nehezen megközelíthető, vagy nagyon szétszórt, nagy területen található. Nem vezet oda aszfaltút és nincs kitáblázva se. Nem gépesíthető a szedés, hiszen nincsenek sorközök, nincsenek méretre metszett fák se. Nagyon sokszor Nemzeti Parkok területén kell szüretelni, ami nem megy csak úgy könnyedén. Az engedélykérés az alap elvárás, de ma már pályázatokat is írnak ki, melyeknél a győztes licittevő arathatja le a babérokat, na meg a gyümölcsöket. Még tavaly ősszel ezen procedúrán átesve tudtunk mi magunk is borókát begyűjteni a Kiskunsági Nemzeti Park által felügyelt ősborókás tűlevelűiről. A pontosság kedvéért teszem hozzá, nem pálinka, hanem gin készült belőle.

 

ozalma.jpg

Bambi éppen a pálinka drágulásán tevékenykedik

Nagy árfelhajtó tényező a bizonytalanság az esetünkben. Vajon lett elegendő termés? Van egyáltalán? Milyen minőségű lett, mennyire voltak kedvezőek az időjárási viszonyok? Tegyük fel, a természet beleadott apait-anyait, tökéletes minőséggel és bőséges mennyiséggel kápráztat el minket. Azaz csak kápráztatna, ha a vadak nem vették volna észre tőlünk hamarabb a sok-sok földi csemegét. Mert ezzel is számolni kell, hisz elvégre ez lenne a természet normális rendje. Persze a vadak tevékenységét helyettesíthetjük a konkurens szedőcsapatéval is, akik megelőzhetnek minket. Ez a végeredményt tekintve hordoz magában egy másik problémát is, még pedig a túl korai szedést. Azért, hogy senki ne előzze meg a szüretelésben, egyesek képesek sokkal korábban leszedni a termést, ami értelemszerűen nem jó megoldás számunkra, mivel az éretlen gyümölccsel nem sok mindent tudunk kezdeni.

 

oszkarsteiger_blogspot_com.jpg

Fésűs áfonyaszedő (kokojzaszedő, lucska) fotó: oszkarsteiger.blogspot.com

Nehéz fizikai munka a szedés, sokszor csak egy bot, vagy egy kézi gereblye mindössze a segítség amivel begyűjthetőek az erdő kincsei. Ezt bizony honorálni kell, nincs mese. Ponyva, kosár, jutazsák. Egyikből a másikba, majd végül a főzdébe kerülnek. Mi miatt mondhatjuk azt, hogy a feldolgozás is árdrágító tényező? Kezdjük a válogatással és a mosással. Sokszor arra már nincs energia a szedésnél, hogy még ki is válogassák az oda nem illő gyümölcsöket, vagy faleveleket, ágdarabkákat. Ez bizony már a mi feladatunk lesz, sok-sok munkaórában, vagy felveszünk valakit, aki némi anyagi juttatásért átvállalja ezt a felemelő és hősies feladatot. Áfonya, kökény, csipkebogyó, végül is mindegy, lehet kapkodni a mosóvízből a szemetes részeket. A vadalma, vadkörte, vagy éppen a vadbirs esetében érdemes még az érettségi fokot is figyelembe véve válogatnunk. Mivel utóérő gyümölcsökről beszélünk, így lesz esélyünk a nem megfelelő érettségi állapotban leszedetteket is érésre sarkallni, száraz, hűvös helyen tárolva őket pár nap, vagy hét alatt.

 


pektin.png

Bontsuk le! 

Haladjunk tovább a feldolgozás útján, ami egyébként menetrend szerint megegyezik bármilyen más nemes gyümölcsével. De a nehézsége már nem. A legtöbb vadgyümölcs sokkal szárazabb, kevésbé lédús, sokkal tömörebb állaggal. Ez jelentősen megnehezíti a magozását, vagy a darálását, pépesítését. Mondhatnánk úgy is, hogy eléggé pengegyilkos és gumilapát kínzó ezen művelet. Fontos a feldolgozó gépek nagy teljesítménye, pontos beállítása és a megfelelő számú tartalék alkatrész megléte. Szükség lesz rá, hidd el nekem. Ha megvagyunk ezzel, akkor jöhet a savazás, pektinbontás, élesztőzés. Nem azt mondom, hogy ez a legdrágább része a folyamatnak, de azért zsebbenyúlós ez is. A pektinbontás segítségével sejtszinten tudjuk feltárni a gyümölcsben lévő ízeket, aromákat és a cukrot. Mindegyikre szükségünk van, hiszen a vadgyümölcsöknek legendásan kevés az erjeszthető cukortartalma. Nincs mit tenni, bontsuk hát a pektint, amiből viszont bőséggel megáldotta őket a természet. Termesztett gyümölcsök esetében átlagosan 2 gramm/100 kg gyümölcs az arány, amilyen mértékben a bontó enzimet használjuk. No kérem, ebben az esetben viszont ezt a számot nyugodtan emeljük meg a töbszörösére, akár 8-9 grammra is mázsánként. Valószínűleg így fogunk járni a savazással is, példanak okáért a gyalogbodza esetében is, ahol napi szinten kell pótolnunk a savtartalmat, mert egyszerűen a kis bogyósunk eltünteti azt. Ne engedjük, ne fertőződjön a cefrénk, kár lenne azért a csodás borzag pálinkáért. Ezeknek a járulékos költségeknek a növekedésére a koronát a lepárlás teszi fel.

 


17.jpg

Óh, ha folyamatosan így folyna...

Így van, jól gondolod, ez alatt a kihozatalt értem. Míg egy mázsa szőlőből akár 14-15 liter pálinka büszke tulajdonosai is lehetünk, addig a vadgyümölcsök nagy átlagban 3-4 literrel járulnak hozzá boldogságunkhoz ugyanekkora mennyiségből. Szóval a matek egyszerű. Drága gyümölcsből, költségesebb feldolgozás mellett, kevesebb pálinka a végeredmény. Zsebbenyúlós és fáradságos történet ez. Cserébe elképesztő ízeket és illatokat kapsz, mely messze eltér az addig megszokottaktól. Ízes fanyarság, mély és harapós illatok fogják elcsábítani az érzékeidet. Ha még vadszűz vagy (ööö…, érted mire gondolok, ugye?) akkor kezd a kökénnyel. Enyhe citrusosság, erőteljes marcipánosság fűszerezi a gyümölcs ízeit. Nagyon jó belépő ebbe a világba, nincsenek nehezen „emészthető” karakterei. A vadalma, vagy akár Süsü vackora már egy újabb lépcső. A viaszosságuk, apró gyümölcsük ízkoncentráltsága már beléptet a fanyarabb, húzósabb ízek birodalmába. De hát hol vagyunk még a gyalogbodza íz-, és illatdózisaihoz képest… Tény és való, hozzá már kell befogadókészség az tuti. Légy kemény, kóstolj bele! Azt szoktuk mondani, hogy nincs ember akit hidegen hagyna, vagy imádni, vagy utálni fogja, de semleges az nem marad. Szóval ez amolyan érzelemkiváltó pálinka!

 

Nem muszáj hatalmas összegeket költened egy-egy üveg „vadpálinkára”, inkább keresgélj a főzdék között, ahol tematikus kóstolókat is tartanak. Itt egy palack áráért akár 8-10 tételt is meg tudsz kóstolni, hozzáértő előadásával kísérve. Ha itt megtalálod a kedvenced, akkor már bátran keresheted és vásárolhatod is a kedvedre való erdei italodat! Told ki a határaidat, kísérletezz, kóstolj, élvezd!

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://parlatvezetes.blog.hu/api/trackback/id/tr6314566528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

m54 2019.01.18. 09:00:12

Ha valahol azt hallod, hogy "jó lesz a cefrébe" vagy "jó az a lecsóba", na ott ne egyél, ne igyál semmit!

BOAR 2019.01.18. 09:33:16

Azt kihagytad, amikor kisujjnyi lódarazsakkal kell konkurálni a gyümölcs begyűjtése közben. Alapvetően nyugodt jószágok de ha egy megharagszik, jön a többi is...

rallus 2019.01.18. 09:38:29

A földi bodza vagy gyalogbodza vagy népiesen borzag (Sambucus ebulus) mérgező, a gyűjthető fekete bodzát (Sambucus nigra) sem veszik át, ha találnak közte gyalogbodza termést.

Irbisz 2019.01.18. 09:42:02

Noha ez ebben a tálalásban érthető volt, sajnos mégis ugyanaz jutott eszembe, mint az ilyen-olyan "extrakülönleges" kézművessörökről - az alábbi videó:
www.youtube.com/watch?v=TBb9O-aW4zI

Irbisz 2019.01.18. 09:44:29

meg az, ilyen erővel mindenből lehet főzni valami pálnkaszerűséget, láttam, noha a megkóstolására nem vetemedtem, még mákból is.

Emmett Brown 2019.01.18. 10:07:16

Tapasztalataim alapján a pálinka ára fordítottan arányos az alapanyag egységnyi méretével.

Zabalint 2019.01.18. 10:44:14

Én mondjuk még nem találkoztam nagyiparban főzött valódi vadgyümölcs pálinkával, az áfonyát és a szedert is termesztettből főzök, a termesztett meg eleve nagyobb szemű és magasabb cukortartalmú. Persze így is több kell belőle egységnyi páleszból, mert sokkal kisebb a cukortartalma, mint a szilvának de a barackhoz, körtéhez képest is, na meg így is sokkal kisebb szeműek, így a szüret is drága. Ahol valódi vadgyümölcsből főzés előfordulhat, ott a munkaerő is filléres.

Zabalint 2019.01.18. 10:49:07

Fekete áfonyából egyébként is olyan kevés terem Magyarországon, annak is nagy része Nyugat-Dunántúlon, ahol drága ehhez a munkaerő hogy teljesen kizártnak tartom, hogy valakik pálinkafőzés céljából szedjék. (Vörösáfonya még keveseb helyen van, de annak a cukortartalma is kisebb) Tudom valószínűleg nem elsősorban áfonyára gondolt a szerző, de mégiscsak áfonyaszedő van a képen. Vadon áfonyát(feketét és vöröset is) Kelet-Szlovakiában szednek tömegesen a cigányok, és árulják az út szélén.

nemecsekerno_007 2019.01.18. 10:59:37

Kell szervezni egy "Szedd magad a cefrédet" akciót, minden résztvevő annyi pálinkát kap amennyi gyümölcsöt szedett. Többet nem fogják kérdezni, mér' ennyi :)

gabroca 2019.01.18. 11:09:40

több bolti (minőségi) pálinka kostolása után is a házi pálinka maradt a kedvencem, amit székelyföldről kaptunk

Fermentátor · http://fermentator.blog.hu/ 2019.01.18. 11:30:46

Egyébként egyszerű: aki szerint drága, nem veszi meg. Ha sokan nem veszik meg, akkor tényleg drága, nyilván érdemes engedni az árán. De, ha azt látjuk, hogy még mindig ugyanannyiba kerül, akkor nyilván az az aktuális ár, amin még megéri eladni. Úgyhogy nem drága. :)
Nem a termékek drágák, legfeljebb mi nem engedhetjük meg magunknak.

Nancsibacsi 2019.01.18. 12:52:27

Nem drága az, csak divatot kell belőle csinálni. Menj el falura - ott senki se fogja ezeket a b.zis modern pálinkákat inni (birs, eper, meg hasonló fasságok), csak a törköly vagy a szilva. Pedig nekik volna miből főzni, csak hát ők nem új, megvezethető vásárlók, hanem már az öregapjuk is tudta mi a jó.

Emmett Brown 2019.01.18. 13:07:18

@Nancsibacsi: hát persze.

Véletlenül sem azért mert adott területen adott mennyiségű munkával jóval több szilvapáleszt lehet csinálni mintha málnával vagy eperrel pöcsölnének.

Zabalint 2019.01.18. 13:22:38

@Emmett Brown:
Pontosan. Nagyszüleim, is anno másra túl szar almából, direkttermő szőlőből és szilvából főzték. Mert ezekből a gyümölcsökből nagyon kevés gondozással lehet sokat termelni, a méretük nagy, alig velük a vesződés, ráadásul a szilvának és a szőlőnek a legmagasabb a cukortartalma a Magyarországon megtermő gyümölcsök között. Ma megy az ilyen házipáleszok dicsőítése, pedig ezek sosem voltak finomak, azért voltak, hogy üssenek, rossz helyen még a szilvamagok is benne voltak a cefrében. Érdemes nézni, amikor valaki megkínálja a másikat a saját kerítésszaggatójából, az meg próbálja leplezni, hogy kurva szar, de azért rábólint, hogy ez mekkora király. Nem csak azért, mert nem akarja megsérteni, hanem mert a hagyományos körökben gyengeség nem dícsérni az 50-60 fokos kerítésszaggatók erejét, mert hát 50 alatt az nem pálinka. Közben az kurvára mindegy, hogy a szeszen kívül semmit nem éreznek belőle, a legtöbben azt sem mondják meg, hogy most akkor ez szilva, törköly barack vagy körte, esetleg vegyes.

Egyébként meg régen is voltak, akik bogyós gyümölcsből főztek. Az egységsugarú alkoholistának meg ma és régebben is mindegy volt, csak üssön.

Emmett Brown 2019.01.18. 13:46:31

@Zabalint: nagyapám is gyűjtötte a cefrének valót a gyümölcsösében, főleg azokat a példányokat, amiket nem ettünk meg, aztán elvitték a cefrét a főzdébe, majd egy adott főzetből cefrearanyosan kapott vissza igazi vegyigyümit. Apám valamiért mindig csak akkor ivott belőle, amikor az öreg átjött, meg adta nekem hogy vigyem el nyugodtan bulikba.

látjátok feleim szümtükkel 2019.01.18. 13:48:04

@Zabalint: " Közben az kurvára mindegy, hogy a szeszen kívül semmit nem éreznek belőle, a legtöbben azt sem mondják meg, hogy most akkor ez szilva, törköly barack vagy körte, esetleg vegyes."

Szó szerint igazad van.
Mi szoktunk főzetni saját termésű gyümölcsből ( megnőtt a fa, nem fogy el a gyümölcs, eladni nem tudjuk ), de gyakorlatilag nincs különbség az egyes fajták íze közt . Mert miről is szól a lepárlás? Felteszik az üstbe a cefrét, és kipárologtatják belőle az alkoholt. Az alkohol meg nem annyira ízvivő anyag, ami vinné az ízt, az nem párlog együtt az alkohollal. A kipárolgott-lefőtt alkoholt meg ugye vízzel állítják be a törvényes fokra.
Egyszer főztünk fa eperből, és akkor ajálngatta valaki, hogy tegyünk a pálinkába egy eperfa darabot. Nem tettünk, de állítólag színén, és ízén is változtatott volna.
Egyszer vettünk egy üveg pálinkát, amibe volt egy szép éretlen körte. Szönyű volt, de nem körte ízű.

Talán jobb lenne egyes pálinka féleségekre azt írni, hogy málnával, bírsalmával, stb. ízesített alkohol.

Az ágyaspálinkák viszont finomak.

Zabalint 2019.01.18. 13:53:50

@látjátok feleim szümtükkel:
Nem vagyok pálinka rajongó, amikor lehet kerülöm, még a jobbakat is, de ittam már olyan pálinkát, amelyik nem volt ízesítve, mégis érezni lehetett az adott gyümölcs ízét. Igaz, az alkoholfoka alacsonyabb volt az átlagosnál. Az ízesítettekkel szemben pedig nem volt egyáltalán édes, miért is lenne, hiszen a cukorból lett az alkohol.

Az ízesítettek egyébként éppen azért vannak, hogy a kellemetlen szeszízt elvegyék.

Pierr Kardán 2019.01.18. 13:56:19

@Zabalint: Na, ezt hívják guggolós pálinkának. Ugyanis amikor elment a szomszéd az utcán a ház előtt és a gazda meglátta az ablakon keresztül a szomszédot, behívta és megkínálta a jó kis házi pálinkával.

Na, legközelebb a szomszéd guggolva ment el az ablak alatt, hogy ne vegyék észre és ne kínálják meg pálinkával :-)

Pierr Kardán 2019.01.18. 14:16:35

@Zabalint: "Az ízesítettek egyébként éppen azért vannak, hogy a kellemetlen szeszízt elvegyék. "

Igen, az emberiség akkor tette meg az első lépést a totális alkoholistává válás útján, amikor elkezdtek jóízű tömény szeszeket készíteni.

Régen a lepárolt tömény italok bűnrosszak voltak. A konyak is úgy született, hogy a lepárolt borpárlatot frissen senki se akarta meginni, ezért hordóba tették, aztán egyszer a nyakukon maradt pár hordó, amit évek múlva kóstoltak meg és ledöbbentek, hogy milyen jó.

Hasonló okból születtek a koktélok, a meleg égövön lepárolt cukornád-melasz íze annyira vállalhatatlan volt, hogy csak sok cukorral és gyümölccsel/citrommal ízesítve lehetett meginni.

Szintén mondhatnám a régi házi pálinkákat amibe jócskán jutott a rézelejéből és az utópárlatból is :-(

Viszont amióta jó ízűek a tömény italok, azóta sokkal szívesebben és sokkal nagyobb körben fogyasztják őket :-)

ételizésítő 2019.01.18. 15:45:56

Nem tudom, mert azt sem tudom, mi az a vadgyümölcs pálinka. Egy pálinka, ami vadgyümölcs? Teljesen értelmetlen magyarul.
Vagy esetleg azt akartad írni, hogy vadgyümölcspálinka?

A helyesírási szabályzatot ugyan nem lehet erdőben begyűjteni, de mivel ingyen fent van a neten, talán még neked is futná rá.

ételizésítő 2019.01.18. 16:15:00

@gabroca:
Jaja, a székelyeknek még a szara is finom, biztos azt is sokat eszel.

@Nancsibacsi:
Te még életedben nem jártál ezek szerint falun.
Az eperpálinka - legalábbis amíg nem vágták ki mindenhol az utak mellett az eperfákat - legalább annyira elterjedt volt, mint a szilva. A barack szintén, sőt, egyes vidékeken sokkal jobban.

@Emmett Brown:
Az eperrel mit kell pöcsölni? Nő a fán, még annyi gond sincs vele, mint a szilvával.

"gy adott főzetből cefrearanyosan kapott vissza igazi vegyigyümit"
Francokat. Annyit kapott, ami az általa vitt cefréből lett. Mindenkiét külön főzték régen is, ma is. Hülye lenne bárki a jó cefréjét összeönteni másnak a ki tudja, milyen szarával.

@Zabalint:
A direkttermő szőlő szemei kicsik, és keveset terem.

"a szilvának és a szőlőnek a legmagasabb a cukortartalma a Magyarországon megtermő gyümölcsök között"
Ne röhögtesd ki magad. Kurvára nem.

"rossz helyen még a szilvamagok is benne voltak a cefrében"
Jobb helyeken is, legalábbis egy ideig.

A nagyszüleid pálinkája azért lett szar, mert mint írod is, szarból főzték.

@látjátok feleim szümtükkel:
"gyakorlatilag nincs különbség az egyes fajták íze közt"
Akkor ti valamit nagyon elbasztok cefrézéskor.
De amit leírsz, arról is süt, hogy a leghalványabb fingod sincs az egészről.

@Pierr Kardán:
"Régen a lepárolt tömény italok bűnrosszak voltak."
Lófaszt.
De a többi is ugyanilyen baromság, amiket leírsz.

Elemér Erdélyi 2019.01.18. 16:16:07

Ídesapám mennyi borunk lesz? Amennyit akarunk fiam.

Karipapa01 2019.01.18. 16:26:28

Mindent annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik! Ezt úgy hívják, hogy PIAC! Egyszerű, mint a faék...

Emmett Brown 2019.01.18. 16:33:42

@ételizésítő: gondoltam egyértelmű, hogy a földieperre célzok egy bogyós gyümölcsös topikban. Különösen egy olyan mondatban, ahol a málna is szerepel.

Egyébként a faeperpálinka jóval olcsóbb is mint a földieperpálinka, a szamócáról nem is beszélve.

Emmett Brown 2019.01.18. 16:39:58

@ételizésítő: egyébként meg a szőlő és a szilva is top4ben van cukortartalom szempontjából, a cseresznye és a füge mellett. Legalábbis ami az itthon megtermő gyümölcsöket illeti.

whatisevenworse 2019.01.18. 19:52:50

@látjátok feleim szümtükkel: Tévedés. Az alkohol jó ízvivő anyag. A legtöbb gyümölcsészterek (pl Amil-acetát- körte aroma), sokkal jobban oldódnak alkoholban mint vízben (sőt abban alig). A forr pontjuk 120-150 fok Celsius közé esik (függően a szénlánc hosszúságtól). A lepárlás folyamán nem csak az alkohol-víz párolog el, hanem visz magával észter molekulákat is. Így a párlat hordoz íz és illat anyagokat.

BiG74 Bodri 2019.01.18. 20:01:06

@ételizésítő:
Az othelló nem kis szemű, és a termés mennyisége is jelentős.

BiG74 Bodri 2019.01.18. 20:02:48

@whatisevenworse:
Viszont pont ezért fontos a lepárlás menete.

látjátok feleim szümtükkel 2019.01.18. 20:11:51

@ételizésítő:

Hát te már csak tudod, hogy mit is csiáltunk.

Mellesleg kb. 15 év alatt kétszer sikerült annyi epret szedni a saját fánk alatt, hogy abból legyen egy főzetnyi cefre. Ha tudod miért nem sikerült, akkor írd meg.

látjátok feleim szümtükkel 2019.01.18. 20:15:18

@whatisevenworse:

Valamit benéztél. A víz ugyé mindenki által tudottan 100 fokon forr, illetve kezd elpárologni. Nyilván ez alatt kell tartani a hőfokon, ha a párlatba csak szeszt szeretnénk látni, vizet nem. A párlatot vízzel ( tudod olyan flmellékivel ) hígítja a főzde, mielőtt kiadja a főzetőnek.
Egyáltalán láttál már szeszfőzdét belülről?

BiG74 Bodri 2019.01.18. 20:15:47

@látjátok feleim szümtükkel:
Satnya egy fátok lehet! Brutális mennyiségű gyümölcsöt lehet egy jó helyen lévő , jó karban tartott méretes eperfáról lerázni!

Zetor 2000 2019.01.18. 21:07:06

Jobb lenne azt desztvízzel higítani, csak az ugye drága, a falmelléki meg jó klóros - de tuti van valami nem kívánt mellékíze. Vasas, savas, sós...

Zetor 2000 2019.01.18. 21:18:53

@látjátok feleim szümtükkel:
Az eper fán terem, fekete (kezdetben pirosas-bordós)/ fehér (éretlenül zöld) verziója is létezik.
Ezek a fák tényleg g*ci sok gyülmölcsöt képesek teremni. Pesten, a XIX. kerületben van egy fa, amit minden évben meg szeretnék szedni, csak sose szállok le a buszról. Talán majd az idén.
A szeder az az utak mellett, tövises bokrokon nő, sötétlila/fekete, málnaszerű termése van. Létezik nemesített verziója, a tüskétlen szeder, de annak nincs annyira jellegzetes íze.
A szamóca az, ami földieper néven is fut, gyakorlatilag valami erdei szamóca nemesítéséből jött létre. A föld közelében nő, kisebb-nagyobb indákon.

A cikkhez:
A cucc nem véletlen annyi, amennyi.
Pl. az elsőnek emltett kökény.
1. Tüskés bokron terem, aprószemű, és nagy a magja. Néha olyan helyen találni rá, ahol semmi közlekedés nincs, "menni kell a gyümölcsért", oda fel, a hegyoldalba. Onnan le is kell hozni, úgy, hogy ne nagyon boruljon ki. Kihozatala alacsony, viszont nagy a magja, ami nem biztos, hogy jót tesz a cefrének. Ebből kéne 100-120 litert egy hordóba betenni, hogy értelmes mennyiség féle legyen. 4-5 liter.
Te/ti mennyi kérnétek érte a fent vázoltak fényében?
Ott a málna, ami ha nem kerti, akkor a hegyoldalon nő... 30 liter cefre kell 1 literhez. Apró, és piszok sz*rul lehet cefrézni, mert hamar erjed, és gyorsan. Nem olyan, mint a szilva, hogy egy délután összejön 500 liter cefre, ha nem több, ráadásul érlelheted, mert elvan magában egy ideig.
Aztán a boróka, ha már meg lett említve. A föld felett nő, leszakad a derekad, mire leszüreteled, meg kiválogatod.
És ha nem sikerül a cefrét gondosan kezelni, akkor sz*r alapanyag van, amiből nem lesz jó tinta. De ha még jó a cefre, akkor meg még elb*szhatja a főzde is, akár...
Sok összetevős, de a jó alapanyag sajnos eléggé megdrágítja a (jó) pálinkát.

whatisevenworse 2019.01.18. 21:53:18

@látjátok feleim szümtükkel: Már megint a szakmámat (vegyészet) magyarázzák. A víz 0 fokon , 20 fokon és 100 fokon is párolog. A teljes képletet itt nem akarom megosztani, de egy oldatnak a hőmérsékelete nem akkora mint egy tiszta anyagé. Konyhanyelven a sós víz nem 100 fok Celsiusnál forr hanem kicsit felette. Jelen példában a víz-alkohol-észterek (és egyéb vegyületek) forrpontja sem ott van ahol várod. Az etil-alkohol 72-73 fokon forr de vízes elegye valahol 85 fok környékén. Ezen a hőfokon az észterek is jobban párolognak és kerülnek bele a kész pálinkába.

BiG74 Bodri 2019.01.19. 12:15:47

@whatisevenworse:
Az etil 78 fokon forr, persze a vizes oldatként ez sem releváns, ha csak az azeotrópos etil-víz elegyre gondolunk. Ember legyen a talpán aki 78 fokon pálinkát főz, mert a gyakorlatom alapján tényleg valahol 82-85 fok magasságában indul meg az érdemi desztilláció. Mondjuk a erősen játszik persze a folyadék-gőz alkotói egyensúly és a gőz túlnyomása.

Muslicza úr · http://parlatvezetes.blog.hu 2019.01.20. 18:05:36

@rallus: Ez így van, viszont hőkezelés hatására ezek az anyagok lebomlanak, ezért tudod biztonsággal fogyasztani a pálinkáját, vagy a lekvárját.

ételizésítő 2019.01.21. 05:00:30

@Emmett Brown:
Nincs olyan, hogy faeper, csak egyes hülye városiak szótárában.
Az eper az eper, és fán terem. A földieper meg földieper, más néven szamóca, tök ugyanaz a kettő.

A cseresznye cukortartalma jóval kevesebb, mint a meggyé, csak nincsenek benne savak, ezért édesnek érzed, a meggyet meg nem. Mellesleg lehet, hogy a 4-ben van, de nem arról volt szó, hanem hogy a legtöbb.

@látjátok feleim szümtükkel:
Elég látni, mekkora marhaságokat írsz a témában.
De még @whatisevenworse: -nak is nekiállsz megmagyarázni a hülyeségeidet. A pálinkában egy csomó aromás vegyület is van, nemcsak tiszta szesz, mert azokat az olajokat átviszi az alkohol. Ahogy egyébként egy csomó (kb. 30-35%) vizet is.
Ráadásul a sima csapvíztől (falmelléki) zavaros lesz a pálinka, nem olyat tesznek bele. Vagy ha igen, akkor oda ne menj többet főzetni.

@BiG74 Bodri:
Le sem kell rázni, lehullik magától, csak nejlonponyvát kell a fa alá tenni.
(Az, hogy a hullott gyümölcs nem jó pálinkának, városi ökörség olyanoktól, akik sosem jártak falun, ráadásul még buták is. A hullott gyümölcsnek a legmagasabb a cukortartalma, már legalábbis ha nem azért hullott le, mert beteg (hernyós vagy penészes - azokat ki kell dobni a 'csába). De az egészséges gyümölcs is lehullik, ha eléggé megérett.

@Zetor 2000:
Csak annyit tennék hozzá, hogy van vörös eper is. Mármint ami éretten vörös.
És említeném még a somot, ami kb. mint a kökény, csak még kevesebb pálinkát ad, piros, kevés hús, nagy mag, késő ősszel kell szedni, amikor már megcsípi a dér - akkor finom, addig savanyú, mint az ecet, de a kökény is -, és általában akkoriban már elég hideg is van napközben is ehhez a szórakozáshoz (elfagy a kezed).
Egyébként nő mind a kettő sík vidéken is.
De amúgy teljesen igaz, amiket írsz.

ételizésítő 2019.01.21. 05:01:50

@whatisevenworse:
Aki szerint a víz csak 100 fokon párolog, attól azt szoktam megkérdezni, hogy szerinte akkor mitől szárad meg a kiterített ruha, hova kerül belőle a víz.

P á r l a t v e z e t é s

Útikalauz a pálinkák és párlatok világában. Szélesedő szeszes látókör, művelt muslica képző. Virtuális vitrinek és polcok, élő kóstolóestek.

Friss topikok

Címkék

afrika (1) alkoholfok (2) alma (1) ananász (1) aperitif (1) aranyérem (2) árcédula (1) aromatornyos (1) ballonpohár (1) banán (1) barack (1) barackmag (1) bécs (1) beporzás (1) besztercei (1) bírálat (1) bloody mary (1) borház (1) borkóstoló (1) borpárlat (1) borseprő (1) borzag (1) brandy (1) bronz (1) bronzérem (1) cask strenght (1) cefre (2) cefrehiba (1) cefrés hordó (1) cefrézés (3) címke (1) cirpi (2) cocktail (1) cognac (1) cseresznye (1) cserszegi fűszeres (1) cukor (1) czetis ház (2) debreceni muskotály (1) desztilláció (1) digesztív (1) dunabogdány (1) egeres pálinka (1) egymenetes (1) élesztőzés (1) előpárlat (1) erdély (1) erjesztés (4) érlelt (1) erősítőfeltétes (1) esszencia (1) ezüst (1) ezüstérem (1) fagy (1) fagykár (1) fahordó (1) feldolgozás (1) flambírozás (1) florina (1) flőte (1) foszforsav (1) főzés (1) főzőmester (1) gála (1) gin (1) ginfesztivál (1) ginmarkt wien (1) glencairn (1) gönci (1) gyümölcs (1) gyümölcsbor (2) gyümölcsfeldolgozás (1) heim sütöde (1) húsleves (1) irsai olivér (1) jackfruit (1) james bond (1) jonathan (1) kajszibarack (1) kecskeméti (1) kedvezmény (1) kén (1) kisüsti (2) kökény (1) koktél (1) kondenzáció (1) konyak (1) konyakmelegítő (1) kóstolás (1) kóstoló (2) kóstolóest (2) kotyogó (1) külföld (1) kuruc (1) labanc (1) leányfalu (1) lekvár (1) lepárlás (1) macskajaj (1) magozás (2) majombarack (1) mangó (1) margarita (1) marillenknödel (1) martini (1) másnaposság (1) méh (1) méz (1) mézes (1) mirabolán (1) mixto (1) nyírfabor (1) nyírfacsapolás (1) nyírfavíz (1) oktatás (1) ópálinka (1) opálos (1) országkóstoló (1) pálinka (18) pálinkabírálat (1) pálinkablend (3) pálinkacímke (1) pálinkaest (4) pálinkafa (1) pálinkafőzés (2) pálinkahiba (1) pálinkaképzés (1) pálinkakiválóság (1) pálinkakoktél (1) pálinkakóstoló (1) pálinkaminősítés (1) pálinkatörvény (1) pálinkaverseny (2) pálinka nemzeti tanács (1) pálinka tanfolyam (1) párlat (1) pektin (1) pektinbontó (1) pnt (1) pohár (1) pölöskei muskotály (1) pontozás (1) recept (1) reidel (1) reposado (1) rügy (1) sárgabarack (1) scotch (1) seprő (1) seprőpárlat (1) sepsiszentgyörgy (1) single cask (1) single malt (1) szauna (1) szeszpiac (1) szilva (2) szilvapálinka (1) szőlő (1) szomolyai (1) tanács (1) tápsó (1) tengeribarack (1) tequila (3) tipp (1) törköly (1) tulipánbimbó (1) tulipánpohár (1) utópárlat (1) vackor (1) vásárlás (1) védekezés (1) vegyigyümi (1) vermut (1) vienna gin festival (1) virics (1) viricselés (1) vodka (1) vsop (1) whiskey (1) whisky (2) winston churchill (1) xo (1) zöldségpárlat (1) Címkefelhő